A PEN első napján adott remek koncertet Péterfy Bori & Love Band. A gyerekszülés után visszatérő Péterfy Borival többek között arról beszélgettünk, milyen nőként a magyar popszakmában, és miért jobb a ZEN, mint a tévés tehetségkutatók.
ZEN&Roll: Szerinted nehezebb nőként részt venni a magyar popkultúrában?
Péterfy Bori: Egyértelműen nehezebb, alapból sokkal férfiasabb munka egy zenekar frontemberének lenni. Ez az életforma együtt jár rengeteg utazással, gyakori az éjszakai hazamenetel, egy férfinak ez sokkal könnyebben megoldható, mint egy nőnek. Hat év után ez a második alkalom, hogy gondoltak rám, és betettek egy tükröt a backstage-be. Egy nőnek az elvárása nagyobbak, át szeretné venni a fellépőruháját, sminkelne, erre megfelelő körülmény szinte sehol sincs. Nekem már volt időm megszokni ezt, de nyilván jobb lenne, ha adottak lennének ezek az apró dolgok.
Neked egészen merész és energikus természeted van, adódott-e bármi konfliktusod ebből adódóan?
Nem, nem emlékszem, hogy lett volna ebből bármi problémám. Nyilván megosztó személyiségnek szokták hívni az olyan típusú embereket, mint amilyen én vagyok, aki eltér a megszokottól, és ebből adódóan válthat ki ellenérzést. Színészként már elfogadtam, hogy a színpadon levő alakot ugyanannyian utálják, mint szeretik.
Mennyiben befolyásolja a zenekar működését, az, hogy anya lettél?
Egy évet kihagytunk, tavaly nyáron is sokkal kevesebb koncertet vállaltam, mint amennyit lehetett volna. Természetesen nem olyan egyszerű ezt megoldani. A mai PEN fellépés után megyünk tovább koncertezni és csak vasárnap este fogok végre hazakeveredni - ezeket a helyzeteket meg kell tudni oldani. Az élet ezáltal is sokkal bonyolultabb, nem tudom magamat rendesen kipihenni, amikor hajnalban érek haza koncertről. Ez mind magánéleti probléma, ami minden nőnél természetes, ha a gyereknevelés mellett dolgozik.
Ha újrakezdhetnéd az életedet, megváltoztatnál benne valamit?
Rengeteg mindent. Későn érő típus vagyok, emiatt anno sok kalandban benne voltam, de ez a fiatalsághoz hozzá jár. Sok butaságot elkövet ilyenkor az ember, emiatt később úgy érzi, éveket eltékozolt felesleges kapcsolatokra. Ilyesmit megbántam én is, volt olyan férfi, akivel visszanézve nem töltöttem volna együtt X éveket- de mégis megtettem. Van, igen, sok minden van, amin jó lett volna változtatni.
Mit gondolsz a Zenélő Egyetemről, hallottál már róla?
Minden, ami a fiataloknak lehetőséget ad, bármilyen megvalósításban jó - főleg hogyha ez a művészettel kapcsolatos. A mai Magyarországon sajnos nagyon nem működnek ezek a dolgok, a kormány eléggé kultúraellenes. Ez a Zenélő Egyetem ötlet baromira tetszik, több értelme van, mint a tévés tehetségkutatóknak, amelyek évente kitermelnek hatvannyolcezer jó hangú fiatalt, akik utána magukra hagyva állnak, és nem tudják, mi fog majd velük történni. Inkább a zenekarokat kellene támogatni. Most hallok a ZEN-ről először, de nagyon szimpatikus.
Szöveg: Richolm Orsolya
Kép: Pálvölgyi Panna
