A PEN első napjára már nem csak koncertekért, hanem a fesztiválélményért is megérte kilátogatni. A mindenhol kavargó embertömeg ide-oda csapódott a helyszínek között, de végül szinte mindenki a Punnany Massif buliján kötött ki, így szinte teltházat eredményezve. Felcser Mátéval beszélgettünk Pécsről, az új lemezről, szabadságról.
Zen&Roll: Milyen PEN-es élményeid vannak?
Felcser Máté: A mostaniról nem sokat tudok elmondani, mert csak ma jöttünk ki, holnap utazunk tovább, nem lehetünk többet itt. Az előző PEN-es bulival ugyanitt voltunk, csak akkor még nem ez volt a nagy színpad. Nagyon élveztük, az volt az egyik első fél-live fellépésünk, akkor csatlakozott hozzánk a hegedűvel Gergő is. Az egy nagyon jó élményt jelentett. Régen, még a Zsolnay Gyárnál voltam többször PEN-en, de sosem a koncertek miatt, csak kimentünk nyilván lazázni. De mindig jó aurája volt a PEN-nek, csodálkozom rajta és sajnálom azt, hogy a városnak nem pezseg ennyire az élete. Mert amennyire itt az Egyetemi Napokon látom, van rá igény, látom az összetartást a karok között is az egyetemen, ezért elég szomorú dolog, hogy a hétköznapokon, mint a kedd, szerda, hétfő, Szenes, ötvenen vannak. Nagyon sajnálom, hogy valahogyan nem működik a városi élet folyamatos pezsgése, pedig megérdemelné.
Z&R: A Kopóggyá című számhoz kapcsolódóan, ez mennyiben tudatos reagálás a titeket övező felhajtásra?
FM: Ez nem feltétlenül tudatos, de reakció arra. Kicsit ingerelhetné a közönséget tulajdonképpen, hogy valaki ilyet mond, de úgy gondolom, hogy ha valójában vizsgáljuk a helyzetet, akkor észrevehető, hogy ezt abszolút viccesen fogtuk föl, csak egy olyan életérzés volt, hogy „na, kopóggyá”, és ami ebbe belefér, azt írjuk bele. Nem szándékosan bántásból. A „Hé, szőke, neked csak a vessző kell” duma már olyan régóta megvolt, hogy kellett egy szám, amiben ez visszaköszön.
Z&R: Mit lehet kezdeni a mindennapokban ezzel az egyre nagyobb körű rajongással?
FM: Én személy szerint nem foglalkozom vele különösebben, nem látok mögé. Úgy gondolom, hogy nem azt az embert szeretik ők, aki valójában vagyok, hanem azt, akit látnak fenn a színpadon, a zenekar egyik frontemberét, aki történetesen én vagyok. Nehéz igazán átéreznem ezt a jelenséget, mert nem teljesen azt takarja, ami rólam szól.
Z&R: Egyre inkább úgy veszem észre, hogy ti vagytok Pécs emblémája, ezt hogyan élitek meg?
FM: Ez egy jó dolog, viszont pont most, ezekben az időszakokban, amikor Pécsről negatív imidzset alakítanak ki a közelmúlt sajnálatos eseményei, ezért ez egy fájó rész is. Járunk az országban, büszkén vállaljuk az identitásunkat és a városunkat, és ez tök rossz, hogy nem tudunk mit tenni ezzel a helyzettel. Ezen vacillálunk, hogy vajon hogyan tudunk felszólalni amellett, hogy ne így legyen a jelen, ahogy van. Konkrétan mi egy erőszakmentes, emberséges és vidám Pécsett szeretnénk élni. Az emblémát tekintve pedig megtiszteltetésnek vesszük, ha valaki ezt így gondolja. Ezek az energiák, amiket kaptunk, ezeket visszük tovább, tehát igazából ez egy kölcsönkapott dolog, amit hordozunk magunkban.
Z&R: Ma volt dalpremieretek az MR2 Petőfi Rádióban. Mit lehet erről tudni?
FM: Májusban kijön az új Punnany lemez, arról debütált ma az első dal, a Szabadon. A szabadság érzését szerettük volna valahogy kifejezni ebben a számban, ami azért nem könnyű dolog. Ha az ember a maga korlátaiból kitör és el tudja engedni magát, akkor ki tudja zárni azokat a külvilági csapásokat, ami miatt nem egészen szabad. A szabadság tulajdonképpen mindenkiben benne van, utána olvastam egy csomó forrásanyagnak és igazán érdekes módon közelíti meg rengeteg író azt, hogy mit gondol szabadságnak. Ugye ez nem ugyanaz, mint a szabados, ami pejoratív jelző. Úgy gondolom, hogy ez a dal nem olyan oldalról fogja meg a közönséget, mint az Élvezd, hanem csak kapsz egy feelinget, amit meghallgatsz, és úgy érzed, hogy abban a pillanatban eggyé tudsz vele válni. Ezt oldja fel a refrén is a „Na-Na-Na”-val, hogy semmi mást ne csinálj, csak énekelj és kapd el az érzést. Ez tulajdonképpen egy fesztiválszám, ami arra íródott, hogy ott rettentően sokan tudjuk együtt énekelni azt, hogy Na-Na-Na, és ne foglalkozzunk semmivel, ami amúgy van. Szóval szerintünk nem kell túlbonyolítani, inkább érezni kell. (A Szabadon a hivatalos SZIGET Fesztivál promóciós dal – a szerk.)
Z&R: Mit lehet még tudni az új albumról?
FM: Az új lemeznek nem feltétlenül ez az irányvonala, mindenféle hangulatot igyekszünk elkapni. Ugyanúgy lesznek melankolikus számok, mint slágeres dolgok, ami a Punnanyra jellemző, meg ami újat várnak tőlünk. Mindenből egy pici kis szelet jut. Úgy gondolom, annyira színes, hogy nem lehetne részletében kihegyezni arra, hogy ilyen meg olyan dal. Igyekeztem mindenfélét beleírogatni.
Szöveg: Cziszer Marietta
Fotó: Borbás Mátyás
