ÁáárvaiPéééter:
Nagy kár, hogy Torgyán doktor nem tartott egy rövid, 40 perces expozét bármiről. Amúgy szerintem a... (2013.04.21. 09:54)PEN idéző 2008 - a PEN beveszi Pécset
ostobatuk:
Naná, hogy Dundi Pocak! Jani albérletünk rendszeres vendége volt akkoriban :D Szép idők bizony. (2013.04.20. 17:16)PEN idéző - az a távoli 2006
A csütörtöki nagysikerű hiphop vonal után az acélosabb zenékké a főszerep a PEN második (illetve Ákostól nézve harmadik) napján, hiszen többek között a Tankcsapda, a Subscribe és az Ivan&Parazol játszik nekünk, a ZEN&Roll színpadján pedig többek között az Eosin Ghetto zúz.
Bár a Tankcsapda évente megfordul Pécsett, a PEN-en most lépnek fel először, így nagy izgalommal várjuk őket. Lukács Laciékat egy interjúra is elkapjuk az ünnepélyes alkalom jóvoltából. Hasonló terveink vannak a szemtelenül fiatal és szemtelenül jó Ivan&Parazollal, akiktől a PEN legpörgősebb koncerjtét várjuk ma, addig is egy kis ízelítő.
is kollaborál a ZEN-nel: fél tíztől Lenthár Balázs mutathatja meg magát neki illő környezetben, majd az Eosin Ghetto vezet le.
A ZEN&Roll stábja bejelentkezésekkel, interjúkkal követi a
Elsőéves egyetemisták és alig negyed éve léteznek, mégis megütötte a ZEN&Roll szigorú zsűrijének szintjét a Göcsei&Buzási Akusztik. Ray Charles, Paolo Nutini, John Mayer számaiból már egy órás műsort állítottak össze, de gőzerővel dolgoznak a saját dalokon is.
Zen&Roll: Van-e koncert előtti rituálétok, és ha igen, az micsoda?
Göcsei&Buzási: Koncert előtti rituálénk még nincsen, nem is gondolkodtunk róla, de lehet, hogy adtál egy ötletet. Egy-két pohár bor, vagy whisky a koncert előtt elég közhelyes még, nem?
Z&R: Le kellett-e már mondani olyan álmotokról, amely miatt belevágtatok a zenélésbe?
G&B: Zenei álmainkról még nem beszélnénk sehogy sem múlt időben. Fiatalok vagyunk, én sem születtem Richie Kotzen-nek, de Gergő sincs még ott, mint Jay Kay. Részben épp emiatt zenélünk ezerrel, hogy olyanok legyünk, mint a zenei példaképeink. Szóval majd ha végérvényesen letettünk a zenéről, akkor tudunk válaszolni.
Z&R: Mit gondoltok, mi lesz veletek a bűvös huszonhetedik évetek után?
G&B: Reméljük, hogy befejezzük az egyetemet, és már komolyabb dolgokkal foglalkozunk nap mint nap, mint az egyetemi bulik. Az is lehet, hogy híresek leszünk és ontjuk a lemezeket, meg a turnékat. Hendrix is, Morrison is a példaképeink között vannak, de mi nem fogunk a sorsukra jutni, már csak azért sem!
A PEN első teljes értékű napja a várakozásoknak megfelelően komoly embertömeget vonzott be. Ez egyrészt betudható az erős zenei felhozatalnak (Kiscsillag, Punnany, Hősök/Kezdet/Halott Pénz...etc), másrészről a Pécsi Egyetemi Napokat három éve fájó hiányának. Nagyon sok egyetemista ugyanis csak történeteket hallott a rendezvényről, gólyatábori elbeszéléseket, amikor komolyabban befröccsözött seniorjaik sztorizgattak a fesztiválról, vagy amikor vén dinoszauruszok könnyes szemmel, nosztalgiázva siratták múlófélben lévő ifjúságukat, de nekik maguknak személyes élményük nem fűződhetett ehhez a jelenséghez.Ez változott ma meg, hiszen a kilátogatók megtapasztalhatták ugyanezt az érzést, ami talán valóban egyedi Magyarországon.
A PEN azonban nem csak a diákrektorválasztás és a nagy húzónevek égisze alatt lepörgetett koncertek miatt vált kultikussá, hanem azon nüansznyi apróságok miatt, amik csak ekkor és csak Pécsett tekinthetők meg. Elsőként ott van a fiatal tehetségeket bemutatni hivatott Zen&Roll színpad, ahol például fellépett a Kipu, akik olyan produkciót toltak a nép arcába, amivel bármelyik nagyszínpadon megállták volna a helyüket. Vagy akár említhetnénk az unikális pécsi kezdeményezés, a Szoba Session által gründolt kis kuckót, ami a lehetőségekhez mérten egy meglepő igényességel berendezett elysiumként funkcionál az akusztikus zenei mutatványok szerelmesei számára a fesztiválon. Több alkalmommal is volt szerencsénk a nap folyamán betérni ide, ahol mindig, valami egészen más, de roppant szórakoztató dolog fogadott. Részt vettünk Fishing On Orfű reklámklip forgatáson, csakúgy, mint neves vagy csak hirtelen lelkesedéstől vezérelt muzsikusok unplugged koncertjén.
Sommázva a napot, komolyan bánhatja, aki nem látogatott ki a fesztiválra, mert élményekben és hangulatokban gazdag, a régi pécsi kulturális élet egyik utolsó szeletéről maradt le. Zárszóként és az előbbi zord kiszólás feloldásaképp idézzük Douglas Adams-et: „Csak semmi pánik!”, hiszen holnap is lesz PEN, sőt a rockosabb fajta (Tankcsapda, Ivan& the Parazol, Subscribe), szóval, akik nem komálták a hip-hop-ot, vagy az altert, a keményebb sound reményében javasolnánk, hogy ne maradjatok otthon!
Telezokogom az összes zsebkendőmet, nem is tudom, hogy mit keresek én itt nélküle. Viccet félre téve, három év eltelt az utolsó PEN óta, a Rocksertés egy más stábnak volt a kabalája... Változnak az idők. Ettől függetlenül nagyon jól zajlik az életem, nem érzem szükségét annak, hogy minden egyes PEN-re én alkossak valamilyen kabalaállatot.
Milyen zenekarok koncertjein voltál eddig?
Belenéztem Ákos koncertjébe tegnap, utána elég hamar leléptem a fesztiválról, bementem a városba. Most a Kiscsillagot fogom megnézni, illetve a PLUG-ban Márk barátom énekel (Nemes Márk), aki szerintem egy nagyon figyelemreméltó frontember már most is, és ki tudja, hogy milyen lesz majd évek múlva. Ezen kívül a Punnanyba is biztos belenézek. Holnap pedig mindenképpen ott leszek a Heaven Street Seven koncertjén és a Tankcsapdán is.
Ákos megtöltötte a nagyszínpadot, az Irie Maffia pedig felavatta a Converse Színpadot - a nulladik nappal elstartolt a PEN2013! A ZEN&Roll stábja végig dokumentálja a fesztivált, íme a nulladik napról szóló videóriport!
Klasszikus garázszenekarként indult és messzire juthat a The Tablespoon. A kéttagú formáció az alternatív rock, poszt-rock, grunge és noise stílusjegyei között flippergolyóként ugrál, egyre több kitűnő angol nyelvű dallal. Idén lehetőséget kaptak a PEN egyetemi színpadán, hogy megmutassák, a nagy zenekarok is garázsbandaként kezdték el.
ZEN&ROLL A koncertek előtt van-e bármiféle rituálé, szokás, babona, amitől megnyugodtok, vagy szerencsét hoz?
Szota: Borozunk kicsit, meg elpumpálunk pár cigit -ha ez rituálénak nevezhető. A buli előtt meg közvetlenül az utolsó piszoár és cigaretta kombó mindent megold.
Bazsi: A dobolás miatt a koncertek előtt én nem szeretek sokat inni, ezért az én felelősségem, hogy a Szota viszont ne akarja annyira oldani a feszültségét. Az a bizonyos piszoár pedig segít eszébe juttatni, hogy a halálra keresett capo végig a zsebében volt, ami pedig mindenképp megnyugtató körülmény. Idén van 10 éve, hogy ismerjük egymást. Ha minden igaz, 6 éve már valamilyen formában együtt zenélünk, így baráti-zenei viszonyunk már az öltözködésünkre is kihat: szokásunk minden koncert előtt megbeszélni, hogy ki melyik pólójában jön és hogy milyen legyen az összhatás.
Z&R Le kellett már mondani olyan álmotokról, amely miatt belevágtatok a zenélésbe?
Szota: Nem mondanám, majd még elválik. Elsődlegesen mindig is zenélni szerettem volna, meg átadni másoknak abból, amit én már tudok. Remélhetőleg ezt újból és újból egyre nagyobb közönség előtt valósíthatom meg.
Bazsi: Ebben a kérdésben hasonló álmaink és céljaink vannak. Szerencsére az eddigieket tekintve talán elmondható, hogyha nem is azonnal, de egyre jobban közeledünk megvalósításukhoz.
Z&R Hogyan tudnád elképzelni magatokat a bűvös 27 éves kor után?
Szota: Élve. Naná, hogy.
Bazsi:Addigra remélhetőleg lesz már végre egy hangológépünk.
Szota: Meg egy igazi pergőnek nevezhető dobunk.
A The Tablespoon április 27-én lesz hallható és látható a ZEN&Rollon 21:50-től.
Ha választani kellene egy zenekart a Zen&Roll fellépői közül, akikre igaz, hogy profi zenészekből álló, minőségi produkció, akkor az csakis a mezőny legrégebben alakult (2005) zenekara, a Harmada lehet. Változatos, a legkülönfélébb stílusjegyeket is mesterien ötvöző világukat csak tovább színesítik a felváltva angol és magyar nyelven írott dalszövegeik. Zenéjükben a grunge-os elemek keverednek a Kispál zeneiségére jellemző alter foszlányokkal, megfejelve ezt még némi Primus-os felhanggal. Ez a zenei kavalkád a várt tohuvabohu helyett elsőre meglepő, de minden kétséget kizáróan működőképes rendszert alkot.
Zen@Roll: Van-e koncert előtti rituálétok, és ha igen, az micsoda?
Harmada: Már színpadon, öklök össze, háromra egyszerre elmondjuk a titkos szót, hogy mi az, azt sajnos nem árulhatom el
Z&R: Le kellett-e már mondani olyan álmotokról, amely miatt belevágtatok a zenélésbe?
H: Szerencsére nem, eddig közepesen jól, de megoldottuk a megoldanivalókat.
Z&R: Mit gondoltok, mi lesz veletek a bűvös huszonhetedik évetek után?
H: Ketten már túl vagyunk a 27-en, Dávid a maradék, 27 után is szeretne sokat zenélni, persze jól fizető könnyű munka mellett.
A Harmada a PEN harmadik napján (szombaton) 21:00-tól zenél a Zen&Roll színpadon.
A Backseat Burnin’ lángol és elszánt energiával készül az idei PEN egyetemi színpadára. A négytagú zenekar a közeljövőben fogja befejezni első nagy lemezét, a gitárok izzanak és garantáltan odarakják majd április 27-én, 20:10-től a ZEN&ROLL színpadán. Székely Dáviddal beszélgettünk, aki valójában vegyész, de mindene a zene.
ZEN&Roll: A koncertek előtt van-e bármiféle rituálé, szokás, babona, amitől megnyugodtok, vagy szerencsét hoz?
Backseat Burnin': Ezt mindenki maga oldja meg. A gitárosaink sörrel és pálinkával csitítják izgalmaikat, míg nekem szinte törvényszerű, hogy koncertek előtt meg kell látogatnom a legszentebb helyet az épületben (ez jelen esetben a mosdót jelenti.). A Ford Fairlaneből ismert koccintás pedig elmaradhatatlan.
Le kellett-e már mondani olyan álmotokról, amely miatt belevágtatok a zenélésbe?
A legfontosabb, amit elfelejtenek az emberek, hogy rövid idő alatt senkiből nem lesz sztár, kemény munka és elszántság szükséges, ha az ember erre a pályára szeretne lépni. Sajnos Magyarország nem a jó gázsiról híres (ha egyáltalán fellépésért adnak és nem a zenekarnak kell fizetnie), így ne higgye senki azt, ebből meglehet élni. Nekem is csak egy szép álomkép, hogy a legdrágább villanygitárral sétálgatok.
Hogyan tudnád elképzelni magatokat a bűvös 27 éves kor után?
A következő PEN-eken már nem lenne rossz előnyösebb időpontban és több ember előtt játszani. Számomra a hobbim a szakmám, így tökéletes egyensúlyban érzem magam, a zenélést pedig nem tervezzük feladni. Sok idő telik el az elismerésig, de megéri.
Kellemes lounge feeling és precíz jazz hangzás kíséri a DIP trió előadását, az embernek szinte kedve támad behunyt szemekkel egy másik világban járni, átadva magát a zene ihlette jóleső érzésnek. A DIP trió alatt a kezükben sörrel bolyongó egyetemisták egy kicsit kipihenhetik majd magukat a fesztivál feszült, pezsgő légkörében.
Zen&Roll: A koncertek előtt van-e bármiféle rituálé, szokás, babona, amitől megnyugodtok, vagy szerencsét hoz?
DIP trió: Általában a pakolási folyamat végére, Gábor (dob) ideges lesz, Szabi (gitár) eltűnik, Tomi(basszusgitár) elfoglalja pozícióját (és tartja ezt a koncert végéig), majd megérkezik Andrea(fuvola), összenézünk, megnyugszunk, előkerülünk, és egy a-moll funky-val bemelegítjük muzsizmainkat. Szerencsét pedig csakis a napi gyakorlás hoz. :)
Z&R.:Le kellett-e már mondani olyan álmotokról, amely miatt belevágtatok a zenélésbe?
DT.: Aki legjobb akar lenni a hangszerén, annak le kell mondania sok mindenről, de a legfőbb álmunk mindig is a zene volt, és valószínűleg az is marad!
Z&R.: Hogyan tudnátok elképzelni magatokat a bűvös 27 éves kor után?
DT.: A zenében a napi 5-6 óra gyakorlás megmarad, és utána jöhetnek a világ körüli turnék, meg az utókor tanítása. A civil életben pedig mindenkinek más célja van, de ez már egy másik történet.
A DIP trió a PEN második napján (pénteken) 19:45-tőllesz látható és hallható a Zen&Roll színpadon.
A tipikus bölcsész alter és rock formációk mellett egészen másfajta, szinte földönkívüli élményt nyújt a SoyuZ7. A formáció által készített, a ’80-as évekből építkező elektropop mjúzik nem konzerv darálással és tuc tuc pörgéssel kívánja az agytekervényeket megerőszakolni, hanem éppen ellenkezőleg, intelligent dance music-kal az űrbe repítik a hallgatóságot. A 2011-ben alakult űrpop zenekar élő hangszerrel, atmoszférikus zörejekkel megfűszerezett elektronikus hangzásával egy éves szülési szabadság után tér vissza a PEN színpadára.
PEN&Roll: Van koncert előtti rituálétok, és ha igen, mi az?
Kocsis Viktória: Egy rövidet mindig megiszunk, de szigorúan csak egyet.
Dezsi Sada: Közös dolog nincs. Rituálé még talán az, hogy ha valamelyik tagnak nincs nagyon kedve az egészhez, annak megrázzuk a vállát, hogy szedje össze magát.
PEN&Roll: Milyen álmotokról kellett lemondanotok, ami miatt belevágtatok a zenélésbe?
Sada: Nem volt ilyen. Pontosan azért, mert nem vesszük véresen komolyan ezt a történetet.
Viktória: Szeretetből csináljuk. A mindennapi életünk mellett ez egy kiegészítő dolog.
Sada: Nincsenek illúzióink ezzel kapcsolatban, hogy egy vidéki zenekarnak milyen esélye van popsztárnak vagy rocksztárnak lenni. Vannak szerencsés kivételek, de nálunk még egy fővárosi zenekar sem sztár. Örülünk annak, hogy már eddig eljutottunk, hogy össze tudtunk hozni egy ilyen fasza produktumot.
PEN&Roll: Mi lesz veletek a bűvös huszonhetes után?
Viktória: Biztos nem fogok olyan sorsra jutni, mint a huszonhetesek klubjának tagjai.
Sada: Ki tudja, és ha tényleg popsztárok leszünk?
Viktória: Mondjuk igaz, és akkor veled mi lesz? Rég halottnak kellene lenned.
Sada: Igen, én már rég kicsúsztam ebből.
Viktória: Én egyébként azért szeretném jobban pörgetni, például országos szintű ismertség nem egy nagy álom. Tényleg ennyi, fejlődni, nyomatni magunkat, fesztiválokra járni.
Sada: Nekem van a legelérhetetlenebb célom, hogy egyszer elégedett legyek ezzel kapcsolatban mindennel. Nem is a sikerekben, hanem hogy elérjem azt a szintű minőséget, amivel elégedett vagyok. De az sosem leszek, mert mindig van jobb.
A Soyuz7 pénteken 21:30-tól játszik a ZEN&Roll színpadon.
