Nem sok jobb dolog volt Pécsett csütörtökön kora este, mint a DIP Trio ötletes, hihetetlen profizmusú és hangulatú muzsikáját hallgatni először a Bellagio, majd a Nappali előtt. A szaxofonossal kiegészült trió legalább annyira élvezte az utcai zenélést, mint a szépen gyűlő közönség.
ZEN&Roll: Mióta zenéltek ebben a felállásban?
Dörnyei Szabolcs : Második éve zenélünk így, tulajdonképpen én hívtam össze a csapatot.
Fesztiválokon is lehet veletek találkozni. Merre jártatok eddig ezen a nyáron, és merre hallhatunk még titeket?
Dörnyei Szabolcs: Most voltunk a Fishing on Orfűn, a Slam Poetryseket kísértük. Illetve augusztusban megyünk az Ördögkatlan fesztiválra is, mivel van egy gyerek műsorunk is, így két produkcióval lépünk majd fel.
Imre Gábor: Sőt, ha úgy vesszük, akkor hárommal, hiszen van egy keményebb repertoárunk, amikor Jimy Hendrixet, Santanat játszunk, van egy lightosabb-swingessebb vonal és van a gyerek műsor. Ami egy hangszeres bemutató, amikor a hangszereket akár ki is próbálhatják a gyerkőcök.
ZEN&Roll: Mit gondoltok a pécsi zenei életről?
Imre Gábor: Úgy gondolom, hogy – sajnos – az élő zene egyre inkább hanyatlóban van. A legnagyobb probléma, hogy nincsenek helyek, ami pedig van, az nem erre van kihegyezve.
ZEN&Roll: A Hangulatszigetről, mint kezdeményezésről mi a véleményetek?
Dörnyei Szabolcs: Nagyon jó kis ötlet szerintünk.
ZEN&Roll: Ma játszottatok először. Hogy éreztétek magatokat?
Imre Gábor: Abszolút jó volt, bár ez talán a Király utcának nem a legforgalmasabb része, de nagyon jó volt. Remélem, a Nappaliban is hasonló közönség lesz.
Szöveg: Gerber Petra
Kép: Faluvégi Adrienn
