Ian O'Sullivan, a fiatal ír zenész imád Pécs utcáin zenélni. De mit is csinál pontosan nálunk? Két nap után négy fellépésen van túl, s ugyan eléggé elfáradt, röviden mesélt nekünk az élő zene szeretetéről.
ZEN&Roll: Külföldiként hogyan kerültél Pécs utcáira?
Ian: Néha egyszerűen kiülünk a barátaimmal az utcára, a bárok elé, és zenélünk. A Király utcán lakom és szeretek kinn üldögélni a napon, a friss levegőn, együtt a várossal. Az orvosira járok egyébként, és azért jöttem ide, mert egy új helyet, új kultúrát, új nyelvet akartam megismerni. Így most a magyar kultúrával ismerkedem.
Hogy tetszik a Hangulatsziget Fesztivál?
Ian: Valójában nagyon örülök neki. Amikor megérkeztem Pécsre, volt zene, de nem túl sok. Próbáltam összegyűjteni minél több embert, hogy zenéljünk, és néhány barátommal azon igyekeztünk, hogy kivigyük a zenét az utcákra, a bárokba. Mert az emberek kíváncsiak rá, de mégsem látják. Ezért is örülök annyira ennek a kezdeményezésnek, már a levegőben lógott a dolog, az emberek igénylik ezt a fajta zenét. Nagyon örülök, hogy elindult ez a folyamat, hogy vannak, akik Pécset olyan várossá szeretnék varázsolni, ahol van zene az utcákon. Én is ezt akarom. Úgy szeretnék végigsétálni a Király utcán, hogy körülvesz a zene. Túl sok zenét akarok, nem túl keveset.
Milyen zenét játszol? Vannak saját szerzeményeid is?
Ian: Főként bluest és jazzt, valamint népzenét játszom, de vannak saját dalaim is. Egyébként több zenekarban is játszom, a nyár folyamán megyünk még pár fesztiválra. Próbálok minél több dologban részt venni, nagyon szeretek zenélni.
Szöveg: Soós Alexandra
Fotó: Faluvégi Adrienn
